Fákat ültettek a mozsori áldozatok emléktömbjénél

Fehér Rózsa

Matuska Márton, Jakubec György és Tóth László bekerített ligetet szeretnének létrehozni az emlékhelyen

 

A mozsori származású, Újvidéken élő Jakubec György és Matuska Márton író, az 1944-1945-ös vajdasági atrocitások kutatója tegnap délelőtt facsemetékkel ültették körbe a Mozsoron 1944-ben kivégzett és a közeli Lótemetőben elhantolt magyar áldozatok emlékére 2008-ban elhelyezett emléktömböt. Az eseményen jelen volt Tóth László, az Újvidéki TV egykori újságírója is, aki kamerával örökítette meg a történteket – többek között azt is, hogy az ősszel elültetett juharfacsemetét nemrégiben valaki kitépte a helyéről.

Néhai Petrik Verona helybeli lakos Legenda a bácskai magyarokról címen versben írta meg a Mozsoron történteket, az utókor ebből tudhatta meg, hogy mintegy félszáz helybéli magyart a partizánok megérkezése után egy pincébe zártak, megkínoztak, majd november 2-án megöltek. Tetemüket a falu mellett levő dögtemetőben ásták el.1945. április 18-án a falu maradék magyar lakosságát is kikergették otthonából, és a családtagokat egymástól szétszakítva a járeki haláltáborba vagy kényszermunkára terelték. Jankubec György elmondása szerint szülei soha nem beszéltek a tragikus eseményekről, és pár évvel később el is költöztek a faluból, amelynek még a katolikus templomát is lebontották, és tégláiból a Tisza partján disznóólakat építettek.

Néhány magánszemély 2007-ben szerette volna maradandó módon megjelölni a mozsori magyar áldozatok feltételezett tömegsírját a dögtemetőben, de a tiszakálmánfalvi Moldvai Károly által kiöntött emléktömböt az esős idő miatt csak egy évvel később sikerült elhelyezni. A fát ültető férfiak most azt szeretnék, ha az emléktömb körüli területet a közeljövőben kerítésssel védhetnénk meg a további rongálástól.

Matuska Márton emlékeztett arra: az idén lesz hetven éve annak, hogy a vérengzések elkezdődtek ezen a vidéken. A mozsori emlékhely az egyik legméltatlanabb: a falutól két kilométerre elhelyezkedő, nehezen megközelíthető dögtemetőben állati csontmaradványok hevernek szerteszét, és biztosan azt sem lehet tudni, hol is van pontosan a tömegsír, módszeres kutatás ugyanis itt még nem folyt ennek a felderítésére. A mozsori megemlékezések is igen szerények, mindössze öt-hat magánszemély jelenik meg rajtuk - Jakubec György szerint még ma is vannak olyan leszármazottak, akik azért nem róják le kegyeletüket szüleik emléke előtt, mert félnek.

A fásításra egyébként a VMDP újvidéki szervezetének a kezdeményezésére került sor. A mozsori helyi közösség tanácsától levélben kérik majd azt: a hatóságok szenteljenek figyelmet az emlékhely megóvásának. Erre előzetesen szóbeli ígéretet is kaptak.

Magyar Szó 2013. 01.09.
Galéria

 

Felhívások, események
Könyvbemutató Moholon
2019. március 1.
Polgáron a Vándorkiállítás
2019. február 25-március 20.
Keskenyúton Emlékérem átadása 2019. február 2. 16 órakor
„Személyesen ástam el őket… Nem tudok gázolni rajtuk…”

Kurcz Ádám István írása a Magyar Szóban

Beismerő vallomás http://www.slobodnisrbobran.com/vreme-je/
Kronológia (1914-2016)
Folyamatosan frissülő naptár rovatunkban a délvidéki magyarság XX. századi történetében keresgélhet Vékás János és Mák Ferenc kronológiája alapján, kiegészítve azt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás közvetlen és részletes történéseivel.